Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná
Vežké Kapušany HUHžada
 
 

Testvérvárosok

Szolyva (Svaljava) – Ukrajna

Ungvártól 30 km-re északkeletre, a Sztrij hegy lábánál a Latorca és Szolyva folyók összefolyásánál található Szolyva városa. A 18 000 fős, többnemzetiségű várost ruszinok, németek, magyarok és szlovákok lakják. A város közigazgatásához tartozik Nagybisztra és Újtövisfalva települések is.

A település neve a „szoly" (só) szláv szóból ered. Első írásos emlék 1263-ból származik, ahol Zoloa néven szerepel, ám a város területe már jóval korábban lakott volt. Erre utalnak azok a bronzkori illetve honfoglaláskori leletek is, melyeket a település területén találtak.

A város gazdasági fellendülése a Schönborn családnak köszönhetően, 1728-ban vált erőteljessé. 1798-ban kapott a település vásártartási jogot. 1888-ban a Szolyvához csatolták Nagybisztra községet, ezzel a város nemcsak gazdaságilag, de lélekszámát tekintve is jelentős mértékben gyarapodott.

1944-45-ben a városban szovjet gyűjtőtábor működött, ahol több mint 10 000 ember vesztette életét. A város határában lévő tömegsírjuk jeltelen. Az ide „háromnapos munkavégzés" céljából összegyűjtött emberek többsége azonban nem itt a táborban, hanem a szovjet Gulagban halt meg vagy tűnt el.

Városunk 2005. 6. 8.-a óta tart fent testvérvárosi kapcsolatokat Szolyva városával.


Web: www.svaliava.osp-ua.inf
 

Borossebes (Sebiş) – Románia

Arad községtől 82 km-re északkeletre a Fehér Kőrös bal partján találjuk Borossebes városát. Első irásos emlék a településről 1552-ből származik. A 16. századtól 1876-ig mezőgazdasági jellegű község elsőként Zaránd vármegyéhez, később Arad vármegyéhez tartozott. 
A községet kétszer 1566-ban a törökök, 1576-ban pedig a katonaság gyújtotta fel. 1597-ben Báthory Zsimgond szerezte vissza Borossebest a törököktől. Lakosai Dézna várát szolgálták ebben az időben. 
A 18. században, új kohójának köszönhetően, gyors fejlődésnek indult. A városka közelében található vasércet dolgozták fel a kohóban. 1746-ban 32 magyar és 19 román család lakja. A Modenai Rajnald család tulajdona. 1786-ban kereskedelmi központtá alakul jelentős vásárjai révén, ahol főként gyümölcsöt és kézműves termékeket lehetett beszerezni. Legfejlettebb iparág a közeli dombokon található erdők miatt a fához kapcsolódó kézműves ipar valamint a fazekasság. 
Az 1800-as évek elején 1000 fős lakossága főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. Egy járvány miatt azonban elpusztult a teljes szőlészet. 
A 19. században gazdasági fellendülést hozott az az öntöde, mely János Vilmos nevéhez fűződik. A fellendülés nem csupán egy iparágat érintett. 1881-ben fejezték be azt a vasútvonalat, mely összekötötte Borossebes községet Araddal. A település ennek ellenére városi rangot csupán 1968-ban kapott. Jelenleg 5343 lakosa van és jelentős közlekedési csomópont a térségben. 
Városunk 2006. 10. 14.-e óta működik együtt Borossebes városával. 
 

Web: www.primariasebis.ro
 

Radymno - Lengyelország
 

Az 5000 lakosú kisváros Lengyelország dél-keleti csücskében, az Ukrán-Lengyel határ közelében található.

A város területe már a kőkorszakban lakott volt, amelyre számos korai lelet utal. A 20. század derekán tártak fel a város területén egy a 2.-3. századból származó település maradványait, mely beszámol a térség akkori életéről. A település városi rangra 1431.-ben emelkedett, amikor vásártartási jogot kapott a királytól. A vásárok hatására gazdag kereskedelmi központtá alakult. Szabad céhek jöttek létre, úgy mint: kötélverő céh, vágóhíd, stb. A települést gyakran dúlta háború földrajzi helyzetéből adódóan. A számos háború mellett háromszor tűzvész pusztította el a lakóházait. Minden alkalommal újraépült romjaiból. 
A háborús időszak után a 19. században indult ismét fejlődésnek, amikor megyeszékhellyé lépett elő. A II. világháborút követően Radymno lélekszáma 3500 fő.

Az újkori történetét egy 70 ha-os víztározó és a hozzá kapcsolódó vízi turisztikai fejlesztések jellemzik.

Nagykapos városa 1994-ben írta alá a testvérvárosi települések közötti határon átívelő együttműködési szerződést Radymno városával, melyet számos közös sport- és kulturális program követett.

Web: www.radymno.pl

 

 


 
webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal